Ne siesd el a magvetést! Ha szabadfölben nevelnél paprikát, még fogd vissza magad, hiszen a palánta kiültetéssel is várnod kell a fagyos szentek utáni időkig. A magvetés idejének megállapításához pedig a kiültetés tervezett napjához képest számolj vissza 50-60 napot! Vagyis az április 1-én vetett palánták május 10-én kerülhetnek a szabadba. Ha korán vetsz, az elöregedett palánták sokkal nehezebben indulnak fejlődésnek!
A paprika csírázásához 30-32 °C –os hőmérséklet, víz és oxigén szükséges. Segítheted a kelést a magvak egy napos beáztatásával. Használj az áztatáshoz kamilla teát, ami nem csak a gyomornak jó, hanem enyhe fertőtlenítő (gombaölő) hatása a leendő magoncokat is védi.
A csírázáshoz tőzeges palántaföldet, esetleg tiszta tőzeget használhatsz, mert ezek biztosítják a csírázáshoz megfelelő talajszerkezetet (A tápanyag tartalom ilyenkor még nem kerül előtérbe, mert a csíranövény a sziklevelekből táplálkozik, de amint kikelt, már szüksége van tápanyagra). A magvak elvetése előtt legyen kellőképpen nedved az ültetőközeg. Elég . 1-2 cm mélyre vetni a magvakat. Az ültetőközeg pH értéke 6-7 közé essen.
A relatíve magas hőmérséklet csak a csírázás megindulásáig szükséges, ezt követően már megfelel a nappali 20-22 illetve az éjszakai 18 °C. A gyökeret, a növények “talpát” tartsd kicsit melegebben, a növény „fejét” tartsd hűvösebben. Ezzel is visszafogod a szár megnyúlását, mert ekkor a csíranövény inkább a gyökereit fejleszti először.
A palánták a fényszegény körülmények miatt megvilágítást igényelnek!
Két- legkésőbb négy lombleveles állapotban hagyd meg a legéletképesebb palántákat, a többit húzd ki, ha tőzeghengerben neveltél, illetve a közösen nevelt edényből a legéletképesebbnek tűnő palántákat Óvatosan ültesd át, úgy, hogy a szikleveleket megfogod, és nem a szárat, és vigyázol, hogy minél kevesebb károsodás érje a gyökeret. A palánta már tűzdeléskor kiöregedhet, ha nem időben kerül nagyobb edénybe, ha túl nagy gyökeret fejlesztett szűk helyéhez viszonyítva. Sejtes tálcában 1-2 lombleveles koránál tovább ne maradjon a palánta. Cikk ajánlat: A palánta tűzdelve az igazi!
Az átültetés mindig gyökérsérüléssel jár, ezért ajánlott a tőzeghenger (vagy tőzegcserép) használata. Ebből ugyanis nem kell kiemelni a palántát, a hengerrel együtt történhet az átültetés. A palántamaradék egy részét megtarthatod pótlásnak, illetve, ha talajával együtt kidobod, gazdagíthatod velük a komposztot.
Az átültetett, pikírozott palánta csak jó minőségű, rostos, morzsás szerkezetű talajba kerüljön (pH 5-7). A palántanevelés ezen időszakában ugyanis már megindul a termésdifferenciálódás. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a majdani terméskötődés milyenségét erőteljesen befolyásolja a palántanevelő közeg minősége. Vigyázat! Az ellenőrizetlen ültető közeg gyakran súlyos fertőzésforrás.
Nagyon fontos a talaj optimális tápanyag tartalma. A szakirodalom 300-500 g/ m3 nitrogént javasol. Ezért tűzdeléshez köbméterenként 1,75 kg PG mixet ajánlott bekeverni 1 m3 talajba. Ebből a kisebb arányok kiszámolhatók. Buviplant használat esetén ez az érték kb. 2 kg/m3, míg Osmocote Startot használva ez az érték 1,5 kg. (lásd. Agrárágazat 2002. február 70-72. oldal).
Az öntözést próbáld lágy vízzel megoldani. Ne tartsd a palántákat az optimálisnál hűvösebb helyen. A száraz körülmények között, hűvösben tartott palánták hajlamosan lesznek kiültetés után azonnal virágozni. Ha ilyen történik, az első néhány virágot el kell távolítani, mert ez gyengíti a növényeket.
A palántanevelés során se feledkezz meg az eszközök fertőtlenítéséről. Az újra használt edényeket alaposan mosd ki bő, forró vízzel!
Chili paprikát nevelnél? itt olvass róla: Chili paprika
Szeretnél értesülni ha új cikket teszünk közzé?Iratkozz fel a hírlevelünkre: Hírlevél feliratkozás